Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Felavatták a Tiszabökényi Turul-parkot

2010.04.21

A Hét Határ és a Pro Patria jóvoltából létrejött Tiszabökényi Turul-park

Kárpátalja újabb kulturális színfoltja

 

A tiszabökényi közösség immár két évtizede őrzi a magyar nép ősi madarának, a Turulnak bronzba öltött mását a falu határában. A tiszaháti lakosság büszkesége mellett a turisták egyik kedvenc látványossága. Két éves előkészületek és tervezgetéseket követően Hét Határ Határon Átnyúló Önkormányzati Szövetség a Pro Patria Magyarságért Civilszervezettel közösen megalapította a Tiszabökényi Turul-parkot az ukrán-magyar határátkelőhely közelében, melynek avató ünnepségére április 18-án került sor. Az ünnepség részeként diákok készültek műsorral.

Sztojka Vanessza előadásában felcsendült a ’Honfoglalás’ című film betétdala, melynek közismert sora a ’Szállj, szállj sólyomszárnyán’ az ünnepség alapgondolatára, a mindenkit megillető szabadság érzésére utalt. A „lélek szárnyalása” a program szerint a tiszabökényi kultúrház növendékeinek műsorával folytatódott ezen a verőfényes napon. A gyerekek színpadi jelenettel készültek; felidézték II. Rákóczi Ferenc 1703-as hazatérését Lengyelországból. Történelmi pillanat volt, amikor a ’nagyságos fejedelem’ találkozott az őt hazahívó kurucokkal. Ezt a különleges találkozást nézhette végig a közönség a 21. századba ágyazva, de megőrizve a 18. század elejének drámaiságát. A dátum jelentőségének tudatában „lovagolt hazafelé” II. Rákóczi Ferenc, illetve az őt megszemélyesítő Ilosvai Róbert, akit Bercsényi Miklós (Illyés Attila), Vak Bottyán János (Kincses Levente) és Károlyi Sándor (Gajdos Artúr) követett illendő távolságból. A Rákóczi-indulóra menetelő kuruc jobbágyok (megformálóik: Derbák Gergő, Illyés Richárd, Gacsai Alex, Bárdecka Boglárka) találkozása a nemes urakkal szerencsés fordulatot vett a magyar nemzet jövőjének szempontjából: Itt az idő, erőnkkel, eszünkkel harcolni a jogtiprás ellen. De győzni csak úgy tudunk, ha összefogunk: nemesek és parasztok együtt kell, hogy küzdjenek! A pontos történéseket krónikás (Ilosvai Ágnes) kommentálta, Rákóczi ’Vallomásaiból’ pedig kitűnt – Jak Nikolett tolmácsolásában -, mire törekedett Rákóczi a szabadságharc megkezdésekor. Tiszabökénynek és a szabadságharcnak az összefonódása többször is kiemelésre került - nem véletlenül. Tiszabökény és Tiszabecs között harcoltak egykor azok a kurucok és labancok, akiknek csatáiról a gyerekek ízelítőt adtak verses, mondákat ídéző előadásukkal is:  Rákóczi fája (Danku Dominika), Pálfüzes mondája (Magyari Ágota), Haj Rákóczi, Bercsínyi! (Oroszi Richárd, Kegyes Márk). Király Benedek Lőrinc szerzeményét: A hős Turul-madarat Marosnyicsenkó Jennifer, Marosnyicsenkó Beatrix és Cigus Edina vitte színre, de a Turulról hallhatottak még többet is a jelenlévők. Turjanica Tímea, Bodnár Vivien és Dudics Krisztína foglalta össze a legjelentősebb gondolatoka, melyeket a kárpátaljai magyarság a magyar nemzet ősmadaráról és a Turul-emlékműről tud. Kokas Károlynak és zenekarának produkciója csatlakozott az ünnepség gondolatvilágához; és ők húzták a talpalávalót Jakab István és Kokas Krisztina lendületes szatmári tánca közben is.

Bodnár József, a Pro Patria Magyarságért Civilszervezet elnöke megköszönte a résztvevőknek, szervezeteknek és magánszemélynek  a hozzájárulást ahhoz a kulturális kezdeményezéshez, melynek a Tiszabökényi Turul-park remélhetőleg csak az első, de nagyon fontos állomása. Üdvözölve a vendégeket átadta a szót Illyés István polgármesternek, aki kiemelte: „Sok szép pillanatnak lesz ez a park még tanúja, mely a tiszaháti lakosságról ad hírt az információs táblák segítségével és betekintést enged a múltjába, illetve a jelenébe. A Turul-emlékmű mellett immár parkkal is büszkélkedhet a tiszabökényi lakosság, amelyet gondjaira bíztak.”

Dr. Becsey Zsolt, a Hét Határ Határon Átnyúló Önkormányzatok Szövetségének elnöke Emse álmáról beszélt: „Emesének volt egy álma. Tudta, hogy születendő fia kiválasztott lesz. A Sólyommadár ivadékaként a magyarokat a szabadság felé viszi. Ez az egyik ok, amiért a magyarok a Turult védőszentjüknek tekintik. A másik legenda szerint pedig őseinket maga a Turul madár hozta a Kárpát-medencébe. Elhozta őket arra a területre, ahol évezredeken keresztül majd élni fognak és közös sorsuk majd ide köti őket: a földhöz, a vízhez, a fűhöz, vagyis a bőséghez. Emesének az álma teljesült. Mi magyarok itt vagyunk a Kárpát-medencében! S bár történelem mindig hoz viharokat, a magyarok mégis egyesülnek a Turul madár szárnyai alatt.  Én elnöke lehetek annak a szövetségnek, melyet megboldogult kollégám, Pálffy István európai parlamenti képviselő alapított azzal a céllal, hogy  a Kárpát medencében olyan kulturálisan elkötelezett önkormányzatokat fogjon össze, amelyek meg tudják mutatni Keletnek és Nyugatnak is, hogy  anélkül, hogy bántanánk másoknak a kultúráját, a sajátunkat meg tudjuk őrizni.  Európa azt mondja magáról: egység a sokszínűségben! Mi is egy sokszínűséget mutatunk a Kárpát-medencében. Én azt remélem, hogy az egységnek a jelképei még évszázadokon keresztül megmaradnak.

A Turul-madár  nemzeti szabadságot  jelképezi, a nemzeti eszmének fontos kifejező formája. Azt mutatja, hogy bárki más, aki ezen a Kárpát-medencei tájon egységes nemzetet alkot, ezt a nemzettudatot megtarthatja, erősítheti - legyen az ruszin, román, szerb vagy más nemzetiség, Védeni fogjuk a szabadságot, az összetartozást, mely a kulturális nemzetnek ugyanúgy fontos és a Turul oltalmazza.

Örülök annak, hogy ebben az egységes kárpát-medencei  felfogásban azt erősíteni tudjuk, és ezen belül az egységes magyar belső piacnak, az egységes belső turisztikai térnek a részéhez hozzájárulhattunk. A felújított szobor mellett létrejött egy olyan park, mely összességében érdemessé teszi a turistabuszoknak azt, hogy itt megálljanak. A magyarországi-, illetve a Nyugat-európai kirándulóknak, továbbá a Keletről érkezőknek is érdemes célba ejteni, hiszen ezáltal nemcsak egy sokakat számára nem érthető emlékművet láthatunk, hanem magyarázatot is tudunk adni, hogy ez a szobor miért van itt.

Örülök, hogy ilyen gyönyörű műsorban hallhattuk a ifjú titánoknak Rákóczi fejedelemre való emlékezését. Hisz Rákóczi is nekünk magyaroknak a szabadságnak, annak a  nyugati kultúrkörnek kifejezője, mely remélhetőleg még sok éven keresztül uralja a tájat.  Ő nagyon vallásos volt, és ezt a vallásosságát végig meg is tartotta. Úgy gondolta, hogy hűnek kell lennie Istenhez, de pont őt a még a kereszténység előtti jelkép, a Turul-madár mentette meg. Ez a jelkép a Millenium óta nagyon fontos szimbólum. A kard, amit a csőrében tart pedig ahhoz a legendához kötődik, mely innen, a Tiszabökényi Turul-parkból indult. A kárpát-medencei identitásnak fontos része immár, és a tiszabökényiek nagyon büszkék lehetnek erre. Szükségünk van arra, hogy magunknak is és más népeknek is megadjuk a legendáknak a fontosságát, mint ahogy másoknak –pl. németeknek, franciáknak - is megvan a sajátjuk. Ezt nem kell szégyellnünk! Olyan több évezredes magyar szimbólumnak a megismertetése a Turul-legenda, amelyekre büszkék lehetünk. A Kárpát-medencei kulturális nemzetnek fennmaradását, erősödését segítenünk kell, ettől leszünk európaiak  - s ezzel másoknak is példát tudunk mutatni.

A magyarság, mint erős Turul-madár bármikor kész felemelkedni és beterítse Kárpát-medencét és vigyen tovább jó sorsunkban a gyarapodás felé. Merem remélni, hogy minden magyarnak, aki erre halad, megdobban a szíve és elkötelezve a család felé megházasodva, gyermeket vállalva, minél több gyermeket tud magyarrá nevelni.  Tudatosuljon, mi magyarok európai nemzet vagyunk, és a Turul-madár jelképezi minden más nemzetnek is a szabadságát ezen a tájon.

 

Bodnár Diána

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.